Alapszabály - Ördögszekér Táncegyesület
15500
page-template-default,page,page-id-15500,page-child,parent-pageid-15257,bridge-core-2.5.4,ajax_updown,page_not_loaded,,vertical_menu_enabled,qode-theme-ver-23.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.4.1,vc_responsive
 
A Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyesület

Alapszabálya

I. Általános rendelkezések

  1. Az egyesület neve: Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyesület
  2. Az egyesület székhelye; 7020 Dunaföldvár, Paksi utca 52.
  3. Az egyesület célja: Az egyesület elsődleges célja a magyarországi és a határon túli magyarság táncainak megismertetése, közvetítése, népszerűsítése, a táncok színpadra állítása elsősorban a gyerekek, a fiatalok körében. Fontos céljának tekinti az ifjúság nevelését, a magyar néphagyományok életben tartását, a népi kultúra értékeinek ápolását, közvetítését, az élő népzene megismertetését, a szabadidő hasznos eltöltését, a kultúrált szórakozás megteremtését. Célként tűzi ki a rászoruló gyerekek, nagycsaládosok ezen kulturális programokban való részvételének támogatását.Az egyesület alapcél szerinti tevékenységének megjelölése TEÁOR szám szerint:
    – TEÁOR 9499’08 m.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
    – TEÁOR 9329’08 m.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (például:táncterem működtetése)
    – TEÁOR 9001’08 előadó-művészet (táncművek színpadi bemutatása, művészcsoportok, társulatok előadói tevékenysége)
    Az egyesület nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  4. Az egyesület céljait a következő eszközökkel valósítja meg: Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében a tagok vállalják a magyar népi kultúra valamennyi területét bemutató, népszerűsítő kiállítások, előadások, koncertek, bemutatók, fesztiválok látogatásinak megszervezését illetve lebonyolítását.
    Az egyesület segítséget nyújt a hazánkban és a környező országokban szervezett – a tánccal, népzenével, néphagyományok ápolásával, népi kultúránk bemutatásával foglalkozó – táborokban való részvétel támogatásában, illetve helyben történt megszervezésében.
    Az egyesület tagjai vállalják a hasonló érdeklődésű fiatalok kapcsolatainak fellendítését, az országban működő és a határon túli táncegyüttesek népzenekarok vendégül látását, közös fellépések, bemutatók, kirándulások szervezését.
    Az ismeretterjesztéshez vállalja a szükséges szakirodalom, hang és filmanyag bemutatását, gyűjtését.
    Vállalja tanfolyamok szervezését a néptánc, népzene, néphagyományok, a magyar folklór területén dolgozó szakemberek, művészek illetve adatközlő táncosok meghívásainak, előadásaiknak, bemutatóiknak megszervezését. A tanfolyamokból és előadásokból befolyt összeget a megjelölt célokra fordítja az egyesület.
    Az egyesület segítséget nyújt a hagyományok felkutatásában, gyűjtésében, szélesebb körben való megismertetésében. A cél szerinti tevékenységek ellátásához a tagok vállalják szervező, lebonyolító feladatok elvégzését, melyben személyesen is részt vesznek.
  5. Az egyesület működése a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed.
  6. Az egyesület jogi személy.
  7. Az egyesület a fenti célok elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el:
    Kultúrális tevékenység:
    Közfeladat: Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. Művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. Az 1991. évi XX. Törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről, 121§ a)-b).
    Közfeladat: Kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása. 2011. évi CLXXXIX. Tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.
    Közfeladat: Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése. 2008. évi XCIX. Tv. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. § (1).
    Az egyesület tagjain kívül bárki részesülhet az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület szolgáltatásait éves meghirdetett programja alapján bárki igénybe veheti, ha a részvételi költségeket megtéríti és vállalja a rendezvényre vonatkozó szabályok betartását.
  8. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselő jelöltet és települési képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat sem most, sem a jövőben.

II. A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

  1. Az egyesület tagja lehet: minden magyar állampolgár, aki az egyesület céljával egyetért, és vállalja hogy tevékenyen reszt vesz a célok megvalósításában.
  2. Az egyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki belépési nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.
  3. A tagsági viszony létesítését kérő tag az egyesület elnökéhez köteles belépési nyilatkozatát eljuttatni.
  4. A tagsági viszony az elnökség döntésével jön létre.
  5. A tagok jogai:
    a.) az egyesület közgyűlésen a határozatok meghozatalában, rendezvényen való részvétel
    b.) az egyesületi szervek tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásában való részvétel
    c.) a tisztségekre történő meg választhatóság
    d.) az egyesületet érintő kérdésekben, javaslattétel és véleménynyilvánítás
    e.) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
  6. Az egyesület pártoló tag jai:
    a.) javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban
    b.) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
    c.) az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható
  7. A tagok kötelezettségei:
    a.) az alapszabály betartása
    b. a vezető szervek határozatainak végrehajtása.
    c.) a tagsági díj fizetése, az egyesületi vagyon megóvása
  8. Az egyesületi pártoló tag kötelezettségei:
    a.) az alapszabály betartása
    b.) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása
  9. A tagsági viszony megszűnése:
    a.) törléssel:
    -a tag halála esetén
    b.) a tagdíj egy évet meghaladó nem fizetése esetén kizárással szűnik meg
    c.) kilépéssel
    d.) fegyelmi döntés alapján kizárással, ha arra a tag alapos okot szolgáltatnak, különösen, ha az alapszabályban foglaltakat megszegi, magatartásával akadályozza vagy lehetetlenné teszi az egyesület célkitűzéseinek eléréseit.
    e.) amennyiben kizárással szűnik meg a tagsági viszony, abban az esetben a kizárási eljárás esetén lehetőséget kell adni a tag számára, hogy védekezését előadhassa. A kizáró határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
  10. A tag kilépési szándékát az elnökség felé írásban jelentheti be.
  11. Abban az esetben, ha a tag tagdíjtartozása az egy évet meghaladja, a titkár 30 napos határidővel felszólítja a fizetést elmulasztó tagot, a jogkövetkezményekre való kioktatással, a tagdíj megfizetésére. Amennyiben e feladatának a tag 30 napos határidővel nem lesz eleget, úgy az elnökség a 30 nap lejárta után egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a kizárásáról. A döntés ellen a közgyűléshez fellebbezésnek van helye az elnökségi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
  12. Fegyelmi eljárás lefolytatása az alábbiak szerint történik:
    Amennyiben valamely tag ellen fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tény, körülmény derül ki, a fegyelmi bizottság a konkrét tényállás megjelölésével fegyelmi tárgyalásra idézi a tagot. A fegyelmi bizottság az ülésen dönt a fegyelmi ügyről. A fegyelmi bizottság a kizárásról szóló határozatot, a tárgyalást követő 3 napon belül kézbesíti a tagnak, aki a kézhezvételtől számítolt 15 napon belül a taggyűléshez fellebbezéssel élhet. A taggyűlés dönt II. fokon a tag kizárásával kapcsolatban.
  13. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok nyilvánosak, azokba bárki szabadon betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. Az iratok őrzési helye az Egyesület székhelye, ahol előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni az iratokba. A betekintés az elnökhöz írásban beadott kérelem alapján történik, melynek kézhezvételétől számított 10 napon belül köteles az egyesület elnöke időpontot biztosítani a megtekintésre.

III. Az Egyesület szervezete

1. Közgyűlés

a.) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti,

b.) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult. A meghívót a tagok részére a közgyűlés napját megelőzően 10 nappal kell kézbesíteni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés idejét, napirendjét, és helyét. A tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezheti az elnöknél a közgyűlés összehívását. Az elnök 15 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívásáról, ha azt a felügyelő szerv indítványozza. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

c.) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a plusz 1 fő legalább jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés másodszori összehívása során az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül akkor határozatképes, ha erről a rendelkezésről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

d.) A határozathozatal módja: a közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített többséget ír elő.

e.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az egyesület megalakulásának, feloszlásának valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása, valamint szétválásának elhatározása
– az elnökség, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása
– az alapszabály megállapítása és módosítása
– az egyesület közhasznúsági mellékletének elfogadása
– a gazdálkodásról szóló éves beszámoló elfogadása, ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés elfogadása

Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg (ami a tárgyévet követő április 30-a) közhasznúsági mellékletet készíteni, az általános szabályok szerint. Ezt a mellékletet az elnökség állítja össze, és az elnök terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés az éves beszámolót annak áttekintése után, szavazással hagyja jóvá. A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, és a célszerinti juttatások kimutatását, az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az Egyesület a tárgyévet követő május 31-ig az Országos Bírósági Hivatal részére megküldeni köteles, valamint legkésőbb június 30-ig az Egyesület honlapján közzétenni. Az egyesület éves beszámolójába és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet.

– az éves költségvetés elfogadása
– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt
– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
– a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
– a végelszámoló kijelölése
– az elnökség tagjainak, az elnöknek, az ellenőrző és fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak öt évre történő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.
A közgyűlésen a tisztségviselők választásánál a jelölőbizottság által előterjesztett összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő tag is tehet javaslatot.
• a szavazólapra az a jelölt került felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő tagok legalább 50% + 1 érvényes szavazatának a támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles foglalt nyilatkozatban elfogadta,
• megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, akit a titkos szavazás során a közgyűlés jelenlévő tagjai 2/3-os szótöbbséggel megválasztanak,
• amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a közgyűlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani.
• A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével –a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a közgyűlésnél. A közgyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az intézőbizottság javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a taggyűlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

f.) Minősített többség szükséges, ami a szavazatok 2/3 részét jelenti:
– az alapszabály elfogadásához, és módosításához
– a tisztségviselők megválasztásához
– a fegyelmi határozat másodfokú elbírálásához.
– az egyesület megszűnése és más egyesülettel történő egyesülése kimondásához.

g.) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, (Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pont) élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján
• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében, ha bárki által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás

h.) Az elnök köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya és személye kiderül.

i.) A közgyűlésen hozott határozatokat meg kell jelentetni a helyi újságban, illetve ki kell függeszteni az egyesület székhelyén található faliújságon.

j.) A közgyűlés határozatait a titkárnak 8 napon belül el kell juttatni az érintettek részére.

2. Elnökség
a.) Az elnökség három tagból álló testület, tagja csak az egyesület tagja lehet.
Az elnökség összetétele: elnök, titkár és egy tag.
A megbízás időtartama: 5 év,

b.) Az elnökség feladata:
– az egyesület tevékenységének irányítása, a napi ügyek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések hozatala a két közgyűlés közti időszakban,
– az egyesületet érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak
– a közgyűlés előkészítése, összehívása, a közgyűlésen való részvétel Válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre.
– a tagság és az egyesület szerveinek értesítése. A tagság nyilvántartása
– az egyesület költségvetésének kidolgozása, közgyűlés elé terjesztése
– az egyesület költségvetésének megállapítása
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése
– az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetés
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
– az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.

c) Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnökségi ülést szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Az elnökségi ülés időpontját és
napirendjét az elnökség tagjaival 10 nappal az ülés előtt közölni kell. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább 3 tagja jelen
van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza.

d.) Határozatképtelenség esetén a megismételt elnökség határozatképességére az előző pontban leírtak az irányadóak.

e) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pont) pont) élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján.
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében, ha bárki által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

f.) Az elnökség köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya és személye kiderül.

g.) Az elnökségi ülésen hozott határozatokat ki kell függeszteni az egyesület székhelyén található faliújságra.

h.) Az elnökség határozatait a titkárnak 8 napon belül el kell juttatnia az érintettek részére.

3. Ellenőrző Bizottság

a.) Az Ellenőrző Bizottság a közgyűlés által öt évre választott három főből álló testület, tevékenységéért a közgyűlésnek felelős és annak beszámolni tartozik.

b.) Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

c.) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja:
– a vezetőszerv elnöke vagy tagja
– a Fegyelmi Bizottság tagja
– az egyesület gazdasági feladatait ellátó szakember
– az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
– az egyesület célszerinti juttatásában részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás-, illetve
– a jelen pont első, harmadik és negyedik bekezdésében meghatalmazott személyek hozzátartozója.

d.) Az ElIenőrző Bizottság feladatai:
– az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata
– a tagsági díj fizetésének ellenőrzése
– az éves gazdálkodásról szóló jelentés benyújtása a közgyűlésnek

e.) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület esetleges munkavállalóitól, pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Az Ellenőrző Bizottság tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály ezt előírja. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
intézkedésre jogosult vezetőszerv intézkedését teszi szükségessé;
– vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételéről számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság kötetes haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szerve.

f.) AZ Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kelt megfelelően alkalmazni

4. Fegyelmi Bizottság
a) A Fegyelmi Bizottság a közgyűlés által öt évre választott háromfős testület, amely a közgyűlésnek beszámolni tartozik.
b.) Fegyelmi Bizottság két tagja és elnöke az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.
c.) A Fegyelemi Bizottság feladata a fegyelmi szabályzat alapján, a fegyelmi eljárás lefolytatása. A fegyelmi határozat ellen a közgyűléshez fellebbezésnek van helye.
d.) A Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai az egyesület irataiba betekinthetnek és az elnökségtől információkat kérhetnek.

5.   Összeférhetetlenségi szabályok
Az Ectv. 39. § (1) bekezdése szerint a közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évbne legalább 1 évig -,
– a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
– b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
– c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
– d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről, szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

IV.Az Egyesület jogképessége és képviselete

1. Az egyesületet az elnök és a titkár képviseli, a többi tag képviseleti joggal nem rendelkezik. A bankszámla felett az elnök és a titkár jogosult rendelkezni.

V.Az Egyesület gazdálkodása

  1. Az egyesület bevételei:
    a.) a tagok által fizetett tagdíj
    b.) jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai
    c.) pályázatok útján elnyert támogatások
    d.) az egyesület gazdálkodási – vállalkozási tevékenységének eredménye
  2. A tagdíj mértéke: 6.000,-Ft/év,
    A tagok az éves tagdíjat minden tárgyévben két részletben január hó 31. és szeptember 30. napjáig kötelesek befizetni az adott év vonatkozásában.
  3. Az egyesület vállalkozási tevékenységei csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
  4. Az egyesület vagyonát az egyesületi célban meghatározottakra lehet fordítani, a céljainak megfelelően használni. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az I.3. pontban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
  5. Az egyesület éves költségvetés alapján dolgozik.
  6. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.
  7. Az egyesület megszűnése esetén a vagyonról, annak sorsáról az egyesület közgyűlése dönt.

VI.Az Egyesület megszűnése

1. Az egyesület megszűnik, ha:
a.) felosztását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
b.) a bíróság föl oszlatja;
c.) más egyesülettel egyesül;
d.) a bíróság az egyesület megszűnését megállapítja.

VII. Záró rendelkezések

Az Alapszabályba nem foglallt kérdésekben az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény az Ectv. és a 2013. évi V. törvény (Ptk) szabályai az irányadóak.
Az alapszabályt az egyesület Dunaföldváron, 2004. augusztus 23-án megtartott alakuló
közgyűlése elfogadta. Az egységes szerkezetű módosított Alapszabály elkészítésére 2012. szeptember 23-án az Alapszabály I. fejezet 2. pontja „Az egyesület székhelye”, 3. pontja „Az egyesület alapcél szerinti tevékenységének felsorolása”, III. fejezet 1. e. pontja „A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok „ változása adott okot. Appelshoffer János a Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyesület elnöke igazolom, hogy jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel miatt 2014. augusztus 15-én az alábbi pontok kerültek változtatásra: I. 7., II. 13., III. 1.e), III. 1. g), III. 2. e), III. 5., V.2., V.3., V.4., VII.1.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel miatt 2014. november 03-án az alábbi pontok kerültek változtatásra: II.6.,II.9., II.11., II. 13., III. 1.e), III. 2. b), III. 2.e), III.3.b), IV.1., illetve minden esetben a közgyűlés szót használtuk a néhány helyen előforduló taggyűlés szó helyett.

Dunaföldvár, 2014. november 03.

Apppelshoffer János
elnök