1. Közgyűlés
a.) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti,
b.) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult. A meghívót a tagok részére a közgyűlés napját megelőzően 10 nappal kell kézbesíteni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés idejét, napirendjét, és helyét. A tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezheti az elnöknél a közgyűlés összehívását. Az elnök 15 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívásáról, ha azt a felügyelő szerv indítványozza. A közgyűlés ülései nyilvánosak.
c.) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a plusz 1 fő legalább jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés másodszori összehívása során az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül akkor határozatképes, ha erről a rendelkezésről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.
d.) A határozathozatal módja: a közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített többséget ír elő.
e.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az egyesület megalakulásának, feloszlásának valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása, valamint szétválásának elhatározása
– az elnökség, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása
– az alapszabály megállapítása és módosítása
– az egyesület közhasznúsági mellékletének elfogadása
– a gazdálkodásról szóló éves beszámoló elfogadása, ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés elfogadása
Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg (ami a tárgyévet követő április 30-a) közhasznúsági mellékletet készíteni, az általános szabályok szerint. Ezt a mellékletet az elnökség állítja össze, és az elnök terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés az éves beszámolót annak áttekintése után, szavazással hagyja jóvá. A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, és a célszerinti juttatások kimutatását, az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az Egyesület a tárgyévet követő május 31-ig az Országos Bírósági Hivatal részére megküldeni köteles, valamint legkésőbb június 30-ig az Egyesület honlapján közzétenni. Az egyesület éves beszámolójába és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet.
– az éves költségvetés elfogadása
– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt
– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
– a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
– a végelszámoló kijelölése
– az elnökség tagjainak, az elnöknek, az ellenőrző és fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak öt évre történő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.
A közgyűlésen a tisztségviselők választásánál a jelölőbizottság által előterjesztett összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő tag is tehet javaslatot.
• a szavazólapra az a jelölt került felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő tagok legalább 50% + 1 érvényes szavazatának a támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles foglalt nyilatkozatban elfogadta,
• megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, akit a titkos szavazás során a közgyűlés jelenlévő tagjai 2/3-os szótöbbséggel megválasztanak,
• amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a közgyűlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani.
• A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével –a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a közgyűlésnél. A közgyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az intézőbizottság javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a taggyűlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
f.) Minősített többség szükséges, ami a szavazatok 2/3 részét jelenti:
– az alapszabály elfogadásához, és módosításához
– a tisztségviselők megválasztásához
– a fegyelmi határozat másodfokú elbírálásához.
– az egyesület megszűnése és más egyesülettel történő egyesülése kimondásához.
g.) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, (Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pont) élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján
• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében, ha bárki által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás
h.) Az elnök köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya és személye kiderül.
i.) A közgyűlésen hozott határozatokat meg kell jelentetni a helyi újságban, illetve ki kell függeszteni az egyesület székhelyén található faliújságon.
j.) A közgyűlés határozatait a titkárnak 8 napon belül el kell juttatni az érintettek részére.
2. Elnökség
a.) Az elnökség három tagból álló testület, tagja csak az egyesület tagja lehet.
Az elnökség összetétele: elnök, titkár és egy tag.
A megbízás időtartama: 5 év,
b.) Az elnökség feladata:
– az egyesület tevékenységének irányítása, a napi ügyek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések hozatala a két közgyűlés közti időszakban,
– az egyesületet érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak
– a közgyűlés előkészítése, összehívása, a közgyűlésen való részvétel Válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre.
– a tagság és az egyesület szerveinek értesítése. A tagság nyilvántartása
– az egyesület költségvetésének kidolgozása, közgyűlés elé terjesztése
– az egyesület költségvetésének megállapítása
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése
– az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetés
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
– az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
c) Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnökségi ülést szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Az elnökségi ülés időpontját és
napirendjét az elnökség tagjaival 10 nappal az ülés előtt közölni kell. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább 3 tagja jelen
van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza.
d.) Határozatképtelenség esetén a megismételt elnökség határozatképességére az előző pontban leírtak az irányadóak.
e) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pont) pont) élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján.
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében, ha bárki által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.
• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
f.) Az elnökség köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya és személye kiderül.
g.) Az elnökségi ülésen hozott határozatokat ki kell függeszteni az egyesület székhelyén található faliújságra.
h.) Az elnökség határozatait a titkárnak 8 napon belül el kell juttatnia az érintettek részére.
3. Ellenőrző Bizottság
a.) Az Ellenőrző Bizottság a közgyűlés által öt évre választott három főből álló testület, tevékenységéért a közgyűlésnek felelős és annak beszámolni tartozik.
b.) Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
c.) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja:
– a vezetőszerv elnöke vagy tagja
– a Fegyelmi Bizottság tagja
– az egyesület gazdasági feladatait ellátó szakember
– az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
– az egyesület célszerinti juttatásában részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás-, illetve
– a jelen pont első, harmadik és negyedik bekezdésében meghatalmazott személyek hozzátartozója.
d.) Az ElIenőrző Bizottság feladatai:
– az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata
– a tagsági díj fizetésének ellenőrzése
– az éves gazdálkodásról szóló jelentés benyújtása a közgyűlésnek
e.) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület esetleges munkavállalóitól, pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Az Ellenőrző Bizottság tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály ezt előírja. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
intézkedésre jogosult vezetőszerv intézkedését teszi szükségessé;
– vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételéről számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság kötetes haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szerve.
f.) AZ Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kelt megfelelően alkalmazni
4. Fegyelmi Bizottság
a) A Fegyelmi Bizottság a közgyűlés által öt évre választott háromfős testület, amely a közgyűlésnek beszámolni tartozik.
b.) Fegyelmi Bizottság két tagja és elnöke az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.
c.) A Fegyelemi Bizottság feladata a fegyelmi szabályzat alapján, a fegyelmi eljárás lefolytatása. A fegyelmi határozat ellen a közgyűléshez fellebbezésnek van helye.
d.) A Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai az egyesület irataiba betekinthetnek és az elnökségtől információkat kérhetnek.
5. Összeférhetetlenségi szabályok
Az Ectv. 39. § (1) bekezdése szerint a közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évbne legalább 1 évig -,
– a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
– b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
– c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
– d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről, szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
1. Az egyesületet az elnök és a titkár képviseli, a többi tag képviseleti joggal nem rendelkezik. A bankszámla felett az elnök és a titkár jogosult rendelkezni.
1. Az egyesület megszűnik, ha:
a.) felosztását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
b.) a bíróság föl oszlatja;
c.) más egyesülettel egyesül;
d.) a bíróság az egyesület megszűnését megállapítja.
Az Alapszabályba nem foglallt kérdésekben az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény az Ectv. és a 2013. évi V. törvény (Ptk) szabályai az irányadóak.
Az alapszabályt az egyesület Dunaföldváron, 2004. augusztus 23-án megtartott alakuló
közgyűlése elfogadta. Az egységes szerkezetű módosított Alapszabály elkészítésére 2012. szeptember 23-án az Alapszabály I. fejezet 2. pontja „Az egyesület székhelye”, 3. pontja „Az egyesület alapcél szerinti tevékenységének felsorolása”, III. fejezet 1. e. pontja „A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok „ változása adott okot. Appelshoffer János a Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyesület elnöke igazolom, hogy jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel miatt 2014. augusztus 15-én az alábbi pontok kerültek változtatásra: I. 7., II. 13., III. 1.e), III. 1. g), III. 2. e), III. 5., V.2., V.3., V.4., VII.1.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel miatt 2014. november 03-án az alábbi pontok kerültek változtatásra: II.6.,II.9., II.11., II. 13., III. 1.e), III. 2. b), III. 2.e), III.3.b), IV.1., illetve minden esetben a közgyűlés szót használtuk a néhány helyen előforduló taggyűlés szó helyett.
Dunaföldvár, 2014. november 03.
Apppelshoffer János
elnök