Dunaföldvár
A mezőváros a Magyarországot két részre osztó Duna deréktáján helyezkedik el, s a folyamot 1930 óta átszelő hídja összefogja a keleti táj síkságát a pannon lankákkal. A soktornyú kisváros egy meredek löszpart tetejéről szemléli az idő és a víz futását. Vár, öreg templom, macskaköves utcák, hatalmas kulccsal záródó ódon kapuk, téglából rakott falak, kerítések, öreg gesztenyefák, a jellegzetes iparos-, kereskedő- és parasztporták, s a pincesorok: ezt hagyták a régi földváriak a maiakra. Az elődök öröksége azonban nemcsak a kövekben él tovább, az unokák még emlékeznek a nagymamák sokszoknyás, ringó lépteire és berliner kendőire, a kályha körül melegedő családra, a nádtetős, földpadlós házakra, a lakodalmas házak sátoros udvaraira, a régi fénykép felett örökké őrködő mirtuszkoszorúkra. S ha mindez nem is látható ma már, mégis ott van még Földváron…
A Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyesület 2004-ben alakult Dunaföldváron. Művészeti vezetői Raboczki Anikó és Appelsoffer János a Magyar Táncművészeti Főiskolán végzett táncpedagógus, illetve táncművész a tízezres lélekszámú városka több korosztályát tanítják a magyar tájegységek táncaira, szokásaira, tánchagyományaira. Táncolni öröm. Nemcsak mozgáskultúrát ad, de közösséget is. Összekapcsol azokkal, akikkel együtt járod, és azokkal is, akik valaha járták. Összekapcsol múltunkkal és kultúránkkal, azzal a sokszáz eltelt esztendővel, ami kellet ahhoz, hogy ez a tánc kifejlődjék.
A Dunaföldvári Ördögszekér Táncegyesület igen fontosnak tartja nemcsak a táncnak, de ennek a sok évszázados, gazdag mezővárosi hagyománynak a továbbörökítését is, melynek darabkáit minden idevalósi hordozza magában. Programjukban nemcsak a tárgyi emlékek, táncok, dalok, vagy hagyományok gyűjtése, feldolgozása, tanulása és bemutatása kap hangsúlyt, hanem a közösségi alkalmak újrateremtése is. A mai életforma „sűrű tempójában” igyekszik helyet teremteni a bennünk élő hagyomány felfedezésének és megélésének, s a tánc örömével fűszerezett összetartozásnak.
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Kodály Zoltán